Minden szakmai pálya eleje nehéz és kihívásokkal teli. Így van ez a gyakorló pszichológusi munkával is. Az egyetem után, az első munkahelyen sok elméleti tudást kell napi gyakorlatra váltani: tesztfelvétel nehezített körülmények között, etikai kérdések, amelyekre korábban még csak nem is gondoltunk, a szupervízió elégtelensége vagy hiánya, a kompetencia határok kérdései stb. Nehéz helyzetek bőven jelentkeznek, a bizonytalanság mindennap jelen van, amely elviselése, tolerálása az egyik fontos feladata a gyakorló pszichológusnak. Már pályakezdő pszichológusként azon gondolkodtam, hogy hogyan lehetne az egyetemi tanulmányok és a mindennapi pszichológusi munka közti űrt kitölteni, a kezdeti kihívásokat a pályakezdő szakembernek kissé emészthetőbbé, elviselhetőbbé tenni, hogy ebben az egyébként nagyon értékes és gazdag időszakban valóban fejlődni tudjon, ahelyett, hogy már ekkor elinduljon a kiégés útján.
Kollégáimmal létrehoztuk tehát a mentor-programot:
A program egyénre szabott, esetmegbeszélésből, egyéni- és csoportos intervízióból és szupervízióból, tesztfelvételi segítségnyújtásból, tesztrepertoár bővítésből, képzési kérdésekben, valamint a magánpraxis beindításában való segítségnyújtásból áll.